Boundaries, azaz határaink

Mik azok a határok, és hogyan kommunikáljuk őket?

Pl:

"Szükségem van egy kis időre, hogy tisztán tudjak gondolkodni. Beszéljünk újra, ha lenyugodtam kicsit."

"Nem vagyok gondolatolvasó. Kérlek, mondd el az elvárásaidat és a szükségleteidet!"

"Imádok időt tölteni veled, de néha szükségem van rá, hogy teljesen egyedül legyek. Remélem, megérted."

"Nagyra értékelném, ha ezt át tudnánk beszélni, ahelyett, hogy a szőnyeg alá söpörnénk. Örülnék, ha nem maradna neheztelés közöttünk."

"Ha végzek a munkámmal, szükségem van fél óra pihenésre és töltődésre."

"Mostantól nem tudom elfogadni a bocsánatkérésedet, csak ha látom, hogy erőfeszítéseket teszel a viselkedésed megváltoztatására."

Az szükségleteink és határaink kommunikálásával tudatjuk a körülöttünk lévőkkel, hogy milyen viselkedést tolerálunk magunk körül/felénk. Néha nehéznek érezhetjük ezek kimondását, de ha észben tartjuk, hogy ezek valójában a kapcsolataink erősítését és javítását segítik elő, könnyebbség lehet.

A szükségletek és határok felállításához az első lépés, hogy felismerjük őket magunkban. A neheztelés egy biztos jelzés arra, hogy nem kértem valamit, vagy nem állítottam fel egy határt, amire szükségem lett volna.

Kezdd kicsi, könnyű kérésekkel, de legyél bennük határozott és következetes. Mindig kedves és tiszteletteljes hangnemet használj, amikor ezeket kommunikálod!

Amint sikerül az első pár alkalom, és rájössz, hogy a kapcsolat nem ért véget, sőt csak javult tőle, egyre könnyebben fogod megtenni a jövőben is, és már nehezebb témákban, vagy terepen is egyre jobban fog menni.